Méhnyakrák – amit minden nőnek tudnia kell

mehnyak1

Ha a test egy részén a sejtek rendellenesen növekednek, rák alakulhat ki. A méhnyakrák a sejtek kóros növekedése a méhnyak területén. A méhnyak a méhnek a a része, amely a méh felső részéből (a méhtestből) a hüvelybe vezet. A méhnyakrák egy súlyos betegség, mely életveszélyes is lehet, akkor kezd kialakulni, amikor ez nő a humán papilómavírus (HPV) bizonyos típusaival megfertőződik. Ha az immunrendszer nem tudja „eltakarítani” a fertőzést, az egészséges sejtek rendellenes szaporodásnak indulnak, és rák előtti, ún. rákmegelőző elváltozásokká alakulnak. Ebből a kóros sejtszaporodásból – ha nem ismerik fel és nem kezelik idejekorán – rák alakulhat ki. Ez a folyamat leggyakrabban évekig eltart, de ritka esetben akár egy éven belül is végbemehet.

Kinél alakul ki méhnyakrák és az azt megelőző állapot?

Azoknál a nőknél, akik a HPV bizonyos típusaival megfertőződtek, és nem tudtak megszabadulni ettől a vírustól. A méhnyakrákkal diagnosztizált nők mintegy fele 35-55 év közötti. Ezeknek a nőknek a nagy része bizonyára tizenéves vagy huszonéves korában találkozott a HPV rákkeltő típusaival. A legtöbb nőnél, akinél kialakul a méhnyakrák, valószínűleg soha nem végeztek Papanicolaou (citológiai) szűrővizsgálatot.

Honnan tudom, hogy van-e méhnyakrákom vagy rákmegelőző elváltozásom?

A rák előtti elváltozásoknak és a korai stádiumú ráknak általában nincs tünete. Gyakran már a betegség előrehaladottabb stádiumában fedezik fel őket először. A betegség jelei akkor válhatnak felismerhetővé, ha a rák növekedik és beszűri a közeli szöveteket. A leggyakoribb tünet a rendellenes hüvelyi vérzés, mely a havi vérzéstől független időben jelentkezik vagy a szokásosnál erősebb. A közösüléskor érzett fájdalom ugyancsak utalhat méhnyakrákra. Ezek a tünetek azonban más betegség tünetei is lehetnek, nem csak a ráké. A legjobb, ha a tünetekokának kiderítése érdekében felkeresi orvosát.

A Papanicolaou-vizsgálat az egyik legjobb módszer, mellyel segíthet megelőzni a méhnyakrákot. A méhnyakrákot és az abnormális sejteket Papanicolaou – vizsgálattal (más néven citológiai kenetvétellel) lehet kimutatni. Ha egy Papanicolaou – vizsgálat során rendellenes sejteket mutatnak ki a méhnyak területén, orvosa a vizsgálat megismétlését tanácsolhatja, vagy HPV-DNS vizsgálat, kolposzkópia (a méhnyak vizsgálata nagyító eszközzel), illetve biopszia (szövetminta vétele laboratóriumi elemzés céljából) mellett dönthet.

A kóros biopsziás eredmény a leleten CIN-ként szerepelhet. A neoplázia a sejtek kóros szaporulatát jelenti. Az intraepiteliális kifejezés a hámra utal; arra a sejtre, mely a méhnyak felszínét borítja. A számokkal (1-3) kiegészített CIN megnevezés arra utal, hogy a méhnyak hámrétege milyen mértékben tartalmaz kóros sejteket. Egy CIN 3- as diagnózis azt jelenti, hogy a m=éhnyak hámborítása teljes vastagságban súlyosan abnormális sejteket tartalmaz.

Hogyan kezelik a méhnyakrákot és a rákmegelőző állapotokat?

A méhnyak hámborításában található legtöbb rendellenes sejt végső soron magától elmúlik. Ha enyhe fokú a rendellenesség, az orvos dönthet úgy is, hogy fokozott figyelemmel kíséri a betegeket. Ha a rendellenesség súlyosabb fokú, a sejtek eltávolításával majdnem mindig megelőzhető a későbbi méhnyakrák kialakulása.

A méhnyakban található kóros sejteket a leggyakrabban fagyasztással kezelik, illetve elektromos eszközzel vagy hagyományos sebészeti beavatkozással távolítják el. Ha a rendellenes sejtek újra megjelennek, a kezelés megismétlése válhat szükségessé.

A méhnyakrák kezelésének 3 legfőbb módszere a sebészi beavatkozás (a rák eltávolítását célzó műtét), a sugárkezelés (nagy energiájú besugárzással pusztítják el a ráksejteket), illetve a kemoterápia (a rákos sejtek szaporodását gátló gyógyszerek alkalmazása). Egy adott kezelés során a fentiek közül esetenként 2 vagy 3 módszert is alkalmaznak.

Amit tudnia kell a humán papilómavírusról (HPV)

Mi a HPV?

A HPV egy gyakori vírus, mely a nőket és a férfiakat egyaránt fertőzi. Ennek a vírusnak több mint 100 típusa van. A HPV legtöbb típusa nem okoz semmilyen tünetet, nincs káros következményük, és maguktól elmúlnak.
A HPV kb. 30 típusát genitális HPV-nek nevezik, mert a genitális (nemi) szervek környékét fertőzik. Egyes típusok méhnyakrákot okozhatnak vagy hatásukra olyan rendellenes sejtek alakulhatnak ki, melyek a méhnyak hámborításában rákká fajulhatnak. Más HPV – típusok genitális szemölcsöket és jóindulatú (nem káros) méhnyaki elváltozásokat okozhatnak. A HPV-t összefüggésbe hozták egyéb ritka megbetegedésekkel is, például hüvelyrákkal, szeméremtestrákkal, valamint az RRP-vel (a légzést megnehezítő felső légúti betegség). Méhnyakrák miatt naponta több mint 650 nő hal meg a világon.

Ki kapja el a HPV – fertőzést?

Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 630 millió embernek van HPV – fertőzése. A 40 milliót is elérheti azoknak a száma, akiknél a méhnyakon rendellenes sejtek vagy rákmegelőző elváltozások találhatók. Ezek a kórállapotok méhnyakrákhoz vezethetnek. A HPV-vel fertőzött egyének úgy terjeszthetik a vírust, hogy nem is tudnak ról, mert nincs feltétlenül a HPV-re utaló panaszuk vagy tünetük. A nemi szervi kontaktussal járó szexuális aktivitás során bárki kaphat genitális HPV-t, még közösülés nélkülis. A HPV – fertőzések száma akár 40 millióra is tehető világszerte.

Honnan tudhatom meg, hogy van-e HPV – fertőzésem?

Mivel a HPV általában tünetmentes, a legtöbb ember nem is tud a fertőzésről. A legtöbb HPV – fertőzést a Papanicolaou – vizsgálat rendellenes eredménye révén fedezik fel. Ez a citológiai vizsgálat a nőgyógyászati szűrővizsgálat részét képezi, és segít a méhnyak hámborításában található abnormális sejtek kimutatásában, még mielőtt azok a rákmegelőző elváltozásokká vagy méhnyakrákká fajulhatnak.

Hogyan keletkezik a HPV – fertőzés?

A aHPV – fertőzésre jelenleg nincs bizonyított kezelés. Az emberek többségénél azonban a szervezet védekező mechanizmusa elegendő ahhoz, hogy megszabaduljon a vírustól. A  HPV – fertőzés lehetséges következményei – a rendellenes méhnyak-hámsejtek, a méhnyakrák és a genitális szemölcsök – közül egyesek gyógyíthatók.

Amit még tudnia kell a genitális szemölcsről

Mi a genitális szemölcs?

A genitális szemölcsök hússzínű kinövések, melyeket a leggyakrabban bizonyos HPV- típusok okoznak. A genitális szemölcsök leginkább a nők és férfiak külső nemi szervein vagy a végbélnyílás környékén jelentkeznek, ritkábban azonban a hüvely belsejében vagy a méhnyakon is megjelennek. A becslések szerint a nők és férfiak 10%-ánál jelentkezik életük során genitális szemölcs.

Honnan tudhatom, hogy van-e genitális szemölcsöm?

A genitális szemölcsök gyakran tünet nélkül, ritkán azonban égő érzést, viszketést vagy fájdalmat okoznak.
Az egészségügyi szakember általában ránézésre felismeri a genitális szemölcsöket,erre olyakor az abnormális citológiai eredményt követő ellenőrző vizsgálaton kerül sor.

Hogyan kezelik a genitális szemölcsöket?

A genitális szemölcsök általában maguktól eltűnnek, nincs szükség kezelésre, de hogy maguktól eltűnnek-e vagy növekedni kezdenek, azt nem lehet előre megmondani. Az orvos speciális krémmel vagy oldattal kezelheti a szemölcsöket. Egyes szemölcstípusokat fagyasztással, égetéssel vagy lézeres kezeléssel lehet eltávolítani. Ha ezek a kezelések nem vezetnek eredményre, sebészi úton lehet eltávolítani őket. Fennáll annak az esélye is, hogy a genitális szemölcsök a kezelést követően kiújulnak, mert a hátterükben álló HPV – fertőzés még mindig jelen van.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

Connect with Facebook

*A mező megadása kötelező.

A mező megadása kötelező.

Loading...

Copyright © 2011, Roman Varga. Minden jog fenntartva.